KÁRTEVŐK

Mezei pocok (Microtus arvalis):

A károsító a sok tápnövényű károsítók közé tartozik. A zárt termesztő berendezésekben elsősorban a paprika és paradicsom kártevője. Szabadföldi viszonyok között a karalábé, karfiol, fejes káposzta, kelkáposzta, bimbós kel, tavaszi vetésű mák, brokkoli, a kedvenc tápnövényei. Előszerzettel károsít, a lágyszárú gyomnövényeken is pl. a zörgőfű...

Augusztus közepén rajzik a nagy farontó lepke, amely a gyümölcsösökben is jelentős károsítóvá lépett elő. Súlyosabb esetben a gyümölcsfát ki is pusztíthatja.

A nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) Eszmei értéke: 1 000 000 Ft

Kárkép: a lárvák a fiatal leveleket összesodorják, összeszövik, összecsavarják és megrágják. A kártétel mindig a fiatal leveleken a hajtás csúcson jelentkezik. A kártétel nagyon jellegzetes, mert a hajtás csúcsok görbültek, több levél össze van csavarva. Ha óvatosan szétbontjuk az összecsavart leveleket, akkor megtaláljuk a károsító hernyót, mely a...

Két faja károsít, a fekete poloskaszagú szilvadarázs, és a sárga poloskaszagú szilvadarázs.

A szeszélyes, inkább hűvös tavasz lelassítja a szőlőhajtások növekedését, ilyenkor az atkakárosítók felszaporodnak, és szívogatásukkal jelentős kárt okoznak szőlő ültetvényeinkben. A hajtásokon nagyobb mennyiségben a szőlő- levélatka (Calepitrimerus vitis) és kisebb egyedszámban a szőlő nemezes gubacsa atkája is megtalálható.

A beteg részek az egészségestől élesen elválnak. Az áttelelő szaporító képletek májusban már szórják a spórát és létrejönnek az újabb fertőzések, melyek a fiatal hajtások csúcsán jelennek meg a hajtás csúcs kivilágosodik, majd elhal. A levél pikkelyen az őszi időszakra kialakulnak a kidudorodó 0,2-04 mm nagyságú szaporító képletek, melyek enyhén...

Vándorpatkány (Rattus norvegicus)