Anyaföld 3

Ebben a posztban a talaj jellemzők egyik fontos tulajdonságáról a kémhatásról szedtem össze a ismereteket. Nagyon fontosnak tartom mivel ez a téma nagyon gyakran felmerül. 

 Kémhatás: A talajok pH értéke befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. (A pH-érték az oldatok kémhatását kifejező szám, amely a bennük lévő hidrogénionok mennyiségét jelzik.) Valójában nem a talajok pH-ját, hanem a talaj oldatok pH-ját tudjuk meghatározni. A talajok pH értéke függ a talajban zajló kémiai, biológiai folyamatoktól, a talajok összetételétől. A talaj pH értéke a mélységgel is változik. A legfelső humuszos részben a pH érték alacsonyabb, mint a mélyebb rétegekben. A hazai viszonyok között a talajok pH-értéke 4 és 9 között változik. Hazánkban a zömmel meszes alapkőzeten képződött talajok többsége és a bányászott tőzegek egyaránt gyengén lúgos kémhatásúak.

A talaj tápanyag szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Ez határozza meg a tápelemek feltáródását, illetve lekötődését. Ha egyes tápelemek felvehetetlenné vállnak a növények számára, akkor hiánybetegségek lépnek fel. Más tápelemek esetében viszont nagyobb mennyiségben mobilizálódnak és a növényre vagy a végfogyasztó emberre toxikussá válhatnak. A kertészeti termesztésre a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajok a legalkalmasabbak.

Semleges (pH: 5,5-8) értéken a talajélet megfelelő, a toxikus fémkoncentráció csökken, a nitrogén, foszfor felvehetősége nő. A kertészeti növények többsége sikerrel nevelhető.

Lúgos talajok (pH: 8 fölött) Az erősen meszes, lúgos talaj csökkenti egyes tápelemek felvehetőségét. Pl. vas, foszfát, mikroelemek többsége oldhatatlan só formájában kicsapódnak. A felvehető vagyis oldható bór koncentrációja viszont túl magas lehet. Pl. Vas hiány mutatkozik az azáleán, meszes talajon. Talaj javítás lignit, gipsz bevitellel történhet

Savanyú talajok (pH: 5,5 alatt) Erősen savanyú talajokon toxikussá válhat a fémionok koncentrációja (bizonyos alumínium és mangán ionok), míg a foszfátok, a bór oldhatatlan só formájában kicsapódnak. A talajrészecskék felületéhez kevés kalcium ion kötődik. Mindez a növények szempontjából tápanyaghiányhoz vezethet. Továbbá a növények általában nem a hidrogén ion koncentrációra érzékenyek, hanem az ekkor oldhatóvá vált fémionok koncentrációjára. A savanyú talajok szerkezete (morzsalékosság) is romlik. A negatív hatások meszezéssel javíthatók.

pH mérés házilag: A talaj aktív kémhatásának vizsgálatához desztillált vízre és pH papírra van szükség. A száraz talajból egy evőkanálnyit pohárba téve, kb. 1 rész talajhoz 3 rész desztillált vizet öntünk. A hígítás mértéke ugyanis befolyásolja a pH értékét. Megkavarjuk, majd állni hagyjuk, hogy letisztuljon. Majd belemártunk a pH papírból egy darabkát, az elszíneződik, és a megfelelő színskálán leolvassuk az értéket.

Talajok mésztartalmának vizsgálata: Kevés talajra sósavat csepegtetünk, majd a pezsgés intenzításából a mész tartalomra következtethetünk (nincs: 0%; erős rövid pezsgés: 2-5 % erős tartós pezsés: 10% feletti mész tartlom). 

Mészkerülő növények: A növények tápanyagfelvételében különbég van. Egyes növények mész jelenlétében nehezebben vagy egyáltalában nem képesek felvenni a tápanyagokat. Ez nálunk azért probléma, mivel a térképen sok gyengénn savanyú talajt látunk, de ezek a talajok nagy része is a figyelmesen olvasóknak kiderült, hogy meszes alapközeten van. Így az is könnyen belátható, hogy míg a felszín enyhén savanyú kémhatású lehet, de az altalaj alapvetően lugos kémhatású.  A mai divatos termesztett dísznövények nagyobb része savanyú talajú vidékekről származik. Ezek a közömbös vagy enyhén savanyú (csak kevés meszet tartalmazó) talajokon díszlenek a legjobban és a meszes, lúgos talajokon senyvednek, leveleik sárgulnak, széleiken elhalnak, majd elpusztulnak. A felső talajréteg mészmentesítésével próbálkozhatunk ciklámen, Erica félék, begónia félék hortenzia és a szamócánál. Viszont a méyebben gyökerező növényeknél ezt nem lehet megoldani: rododendron, azálea, japán juhar, áfonya és a szelíd gesztenye. 

Ezek a növények általában nem csak a savanyú közeget, hanam a nyári hűvöset, téli enyhe klímát és a sok csapadékot is igénylik. Hát ezekből a tulajdonságokból nálunk itt nem sok minden van meg. (A mutiknál nem közlik az emberekkkel ezeket a kritériumokat. A növény szép, az emberek megveszik, a növény nem bírja a környezeti viszonyokat, elpusztul. Aztán veszik az újabb növényeket... Én ezt növény kínzásnak tartom, de ez ellen nem igen szokott fellépni senki. )