APRICOT CLOROTIC LEAFROL PHYTOPLASMA

A gutaütés egy gyors folyamat, phytoplazma leromlás egy lassúbb, a fertőzés bekövetkezése és a pusztulás között több év is eltelik. Gyakran észre sem veszik a nem szakember termelők, csak a végső stádiumban jönnek rá, hogy baj van.

Az első tünetek általában májusban jelennek meg. A levél zöld színe halványodik, sárgul, változó mértékben kanalasodik. A levelek kisebbek, csoportos állásúak, keményebbek, merevebbek. A fertőzés tünetei: kezdetben néhány ágvégen, majd egy-két vázágon, legvégül az egész lombkoronán jelentkeznek. A levelek erősen kanalasodnak, sárgulnak, elszáradnak, idő előtt lehullnak. A háncsszövetben sárgásbarnás, barnás elszíneződés tapasztalható. A kéregrepedésekben mézgafolyás ritkán, vagy egyáltalán nincs! A törzs és az ág kéregszövete fagyra érzékeny. A gyümölcsök kisebbek, deformáltak, korábban érnek és hullnak. A nyár végén a másodlagos hajtásképződés indulhat meg, melyek nem fásodnak meg, télen elfagynak. Az ősz folyamán újabb hajtásképződés következhet be. Mediterrán vidéken a lombhullás nem, vagy csak részben történik meg. A korai kihajtás az egyik legjellemzőbb tünete a betegségnek. A tavaszi virágzás időszakára a gyümölcsfa levélzete teljesen kifejlődhet, de ilyenkor a gyümölcsfa nagyon kevés virágot fejleszt. A virágzás és a termés érése is lehet lépcsőzetes. A fertőzött fák az első tünetek után nem sokáig élnek. 

Az alkalmazott alany: a toleráns szilvaalanyokon a kajszibarack pusztulása lassúbb, őszibarack alanyon sokkal gyorsabb, kajszi magoncokon a pusztulás mértéke a kettő között van. A kórokozó a gyökerek háncsszöveteiben telel. A fertőzött fák körül körkörösen is terjed a fertőzés. Felvetődik a gyökerek összenövése miatti kórokozó továbbterjedésének a lehetősége. Ennek meghatározása további vizsgálatokat igényelne.