Augusztus

almafa vértetű aug eleje

a károsítóról bővebben itt olvashatunk: https://pazmandicserjeskert.webnode.hu/l/vertetu/

Augusztus eleje

A szőlőtermelők figyelmébe ajánlom, hogy a múlt hét esőzései, és a déli szelek, új PERONOSZPÓRA fertőzési hullámot indítottak el. Ezúttal a fertőzés a hajtáscsúcs vitorla levein, illetve a hónaljhajtások levelein jelentkezik. Már nem csak olajfoltok vannak, hanem a levelek fonákján ott van a penészkiverődés is. Tehát a szőlő peronoszpóra ellen újabb védelmet igényel. Amennyiben lehetőség van rá, és van szabad kapacitásunk, úgy végezzük el a szőlőben az újabb tetejezést, és gyomláljuk ki a hónaljhajtásokat permetezés előtt. Ezzel a munkával eltávolítjuk a fertőzött levelek nagy részét. Fenn áll a veszélye, hogy az újabb csapadék hatására a lombozatról a fertőzést előidéző szaporító képletek a fürtökre mosódnak és elindítják a késői fürtfertőzést. A korai szőlőknek már megpuhult a bogyója, érés kezdeti szakában vannak, a későbbi szőlők, is zsendülnek, még fogékonyak a peronoszpórafertőzésre. Tehát, amennyiben az ültetvényünkben megjelent a fertőzés mielőbb végezzük el a permetezést. A védekezésre lehetőleg réz tartalmú készítmények használjunk.

A másik betegség mely ellen különös gonddal kell védekezni, a szőlő SZÜRKEPENÉSZES ROTHADÁSA. A körokozó minden szőlőben jelen van, és amennyiben fennállnak a fertőzés feltételei a fertőzés be is következik. a gomba fertőző képlete a szőlőbogyó héjának sérülésen hatol be a bogyó belsejébe, és amennyiben a cukrosodás már elindult és cukortartalom eléri a 10-12 % ok a fertőzés létrejön, és fürt nagy része lepusztul.

Védekezésre a III kategóriás készítmények közül a Cantus élelmiszer egészségügyi várokozási idő ( évi) 28 nap, Chorus 50 WG évi 14 nap, Quadris évi 7 nap, Teldor 500 SC 7 nap. a II. kategóriás készítmények. Altima évi 7 nap, Cabrió Top évi 35 nap, Folicur Solo évi 35 nap, Mythos 30 EC évi 21 nap, Tebu évi 14 nap, Topsin M. WDG évi 35 nap.

A permetlébe keverjünk kén tartalmú készítményt is nedvesítő szerrel kiegészítve, mert most alakulnak ki a SZŐLŐLISZTHARMAT áttelelő képletei. A védekezéseket csapadékos időjárás esetén folyamatosan végezzük, tekintettel az élelmiszer egészségügyi várokozási időre is.

Augusztus közepén rajzik a nagy farontó lepke, amely a gyümölcsösökben is jelentős károsítóvá lépett elő. Súlyosabb esetben a gyümölcsfát ki is pusztíthatja. Eredményesen a repülő lepkék, vagy a befurakodó lárvák ellen lehet védekezni. A lárvakelésre a rajzást követően két hét elteltével lehet számítani.

A másik növény, amivel feladatok adódnak a málna. A sarjon termő málna még most is hozza gyümölcsét, itt a szürke rothadás ellen ajánlatos védekezni, egyéb növényvédelmi munka nincs, mivel ősszel a letermett hajtásokat tövig visszavágjuk.

A kétéves málnában azonban most ajánlatos a jövő évi termés megalapozására céljából elvégezni az őszi metszést, és védekezni a málna vesszőfoltosság, a Didimellás vesszőfoltosság ellen. Nyáron a szedés után besűrűsödött a málnás, és a párás környezetben fellépett a szárfoltosság megbetegedés. Szinte nincs olyan szár, amin ne lenne kisseb-nagyobb folt. A hajtás egyik oldalán főleg a rügyek környékén lila színű, majd később barnuló foltok jelennek meg. A foltok növekednek, majd később körül ölelik a szárat. Az áttelt vesszőn a folt ezüstszínű lesz a hajtás bőrszövete felreped, és hajtás elszárad.

Erre az időszakra felszaporodnak a Málnavessző-gubacsszúnyog a Thomasiniana theobaldi)

A vessző alsó harmadában, elsősorban a rügyek környékén, illetve sérült vesszőrészeken a kéreg lilásbarna elszíneződése árulkodik a kártételről. Az elszíneződött kéreg alatt táplálkozó narancssárga lárvák gyakran a farészre is kiterjedő szövetelhalást okoznak. A málna vesszőn a gubacs szúnyog sejt burjánzást okoz és 2-4 cm nagyságú kiöblösödő dudorok vannak a málna vesszőn. Az erősen fertőzött hajtások tavasszal elszáradnak, és nem hoznak termést. A károsítást megelőzhetjük, ha most elkezdjük a védekezést. A védekezés első lépése a málnás ritkító metszés elvégzése. A metszést úgy végezzük, hogy azokat hatásokat, melyen a málnavesző-gubacsszúnyog áttelelő gubacsai ott vannak, feltétlenül vágjuk ki tőből. Ha túl sűrű a málnás úgy a ritkást tovább végezhetjük. A következő körben azokat a vesszőket vágjuk ki, amelyeken a vesszőfoltosság nagymértékben jelen van. A megmaradt hajtások feltehetőleg túl hosszúak, ezért ha felnyurgultak, és hosszabbak 180 cm-nél a tetejüket vágjuk vissza kb másfél méter magasságba. A metszés után végezzük el a permetezést, melyre a réztartalmú készítmények alkalmasak.

Domak Béla