Bejárók, utak

Nagyon fontos, hogy az útjaink oda vezessenek ahova menni is szeretnénk. Fölösleges utakat nincs értelme kialakítani, illetve az egyik legrondább látvány mind a kertben, mind a közterületeken, amikor nem az utat használják az emberek, hanem mellette vagy helyette a füves területet tapossák ki. Ez egyértelműen a tervező hibája, nem mérte fel jól, hogy merre is fognak közlekedni az emberek. Épületek bejáróihoz, a kert részei között átjárókhoz, vagy a kapubejárókhoz... 

Ha megvan a cél, akkor jöhet a burkolat kérdése. A kevésbé frekventált területeket érdemes burkolatlanul (füves állapotban hagyni). A legkényelmesebb, legkellemesebb közlekedő a pihe-puha fűben, akár mezítláb közlekedni. Az út szélét lehet jelezni apró kövekkel, esetleg jelölő sövénnyel. Ne feledjük, hogy a füves utak csak megfelelő időjárási körülmények között használhatók. Lehet némi tipegővel ellátni ezeket az utakat, akkor már olyankor is lehet rajta közlekedni amikor nagy a sár.

A másik egyszerű és olcsó megoldás a köves felszórás. Itt a kövek méretére és típusára kell nagyon odafigyelni. Nagyméretű vagy az éles felületű köveken kellemetlen a járás. 

Ha burkolatra kerül a sor, akkor jól gondoljuk meg, hogy mekkora felületet burkolunk le. A nyári melegben a burkolatok rendkívül felmelegednek és sugározzák is magukból a hőt.