Foltosszárnyú muslica

2019.11.01

Új károsító!

212 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói megtalálták az Európában rohamosan terjedő foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát.

Az Ázsiában honos Drosophila suzukii az USA érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is.

A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

Gazdanövény köre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg. Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat, amelyek a termésben vagy annak felületén bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok. Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan - gomba- vagy baktériumfertőzés következtében - rothadás alakul ki. A D. suzukii már rothadó félben levő gyümölcsből rajzik.

Védekezési lehetőségek

Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt. Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.

Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is.

A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése. Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése talajba forgatással vagy a fentiek szerinti erjesztéssel. Súlyos fertőzéskor a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni.

Kémiai védekezés: A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett hatóanyag tartalmú készítményekkel: piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin), az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümölcsök megvédése e kártevőtől.

A felhívás a NÉBIH Növény,-Talaj, és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság közleménye alapján készült.

2018-ban a Székesfehérvár- kisfaludi kertekben cseresznyén a károsítás tünetei látszottak. Az érett gyümölcsökön 2 - 5 mm átmérőjű rolóhibák látszottak, mely nem a monilia fertőzés következményei. A romló hibás foltokban a gyümölcs húsa elfolyósodott, és ecetes erjedésnek indult. Valószínű, hogy hasonló tünetek a vékony héjú, fehér húsú, lédús őszibarackokon és a szőlőben is jelentkeznek.

A károsító azért jelent nagy veszélyt, mert még nem rendelkezünk kidolgozott növényvédelmi technológiával ellene, és házi kertekben a rendszeres 4-5 napos permetezés az érési időszakban nem kivitelezhető.

Domak Béla.