Miből lesz a cserebogár?

A találos kérdés, itt a jelenlegi témánknál is jó megfogalmazás. Sokszor felteszik nekem a kérdést hogy:  Ha elvetnek egy magot akkor mi lesz belőle?

Sok a tévhit ebben a témában is. Mi a valós helyzet?

Magról való szaporítás egy generatív szaporítási mód. Ami hordozza a szülők, egyéb ősők genetikai készletét (összes tulajdonságukat). Kikelés után a megjelenési formái, eyéb tulajdonságai (íze, betegségekkel szemben álló képessége, fagy - uv állósága...) nem feltétlen fognak hasonlítani a szülőre hiszen sok genetikai tulajdonság közül bármi előtérbe kerülhetett. Ez pont olyan mint az embereknél, a gyermek hasonlít a szüleire, de nem pon olyan mintt ők (megjelennek benne egyéb felmenők tulajdoságai is, olykor olyanok amit fogalmunk sincs kitől örökölhetett a gyerek :-)).

Egyéb szaporítási módok: bujtvány, dugvány... Ezeket vegetatív szaporításoknak nevezzük. Én álltalában a klonozáshoz szoktam hasonlítani ezeket az eljrásokat mert az mindeni számára közérthető. Itt az utód tökéletesen megegyezik a szülő tulajdonságaival. Ez az irányított eljárás a genetikai sokszínűséget akadályozza, bár ez a növényvilágtól nem áll olyan messze mint ahogy azt gondolnánk. A növények erre a tulajdonsága saját maguk önállóan is képesek nem csak az ember beavatkozása során. A természet a minél erősebb fennmaradás, az élet megőrzése érdekében hozta létre a minél sokszínűbb szaporodási módot.

Szelektálás: Nemesítési eljárás amely hosszú évek alatt sok egyedszámól mindig a lejjobb tulajdonságú utódokat választja ki és szaporítja tovább. Ha elég hosszan foglalkozunk ezzel a módszerel jó minőségű utódokat érhetünk el vele. 

Egyéb eljárások: 

Oltvány, szemzés: ez a növény két részből tevődik össze: Alany (ez a rész adja a növénygyökerét, olykor szárát, törzsét). Ezek mindig vad, ellenálló fajok, fajták, sokszor lassan fordulnak termőre. Illetve a nemes (ez az a növény amit termeszteni szeretnénk, így az ő tulajdosságai érvényesüljenek, ő a klón, belőle lehet duványt szedni). 

Hibrid: Ezek a növények általában egy éves fejlődésű növények, általában zöldség félék. Kettő vagy több szülő-t használnak fel az előállítás során. Irányított eljárás során elérik hogy a belőlük létrejött mag azokat a tulajdoságokat viselje amit szeretnénk. Ezzel a módszerrel létrejön az F1 hibrid mag. Ez első visszatetéskor adja a kívánt hibrid tulajdonságokat. További visszavetéskor már hasad a szülők, nagyszülők tulajdoságaia. 

Gén modosított növények: Ez olyan eljárás ami során a növény szervezetébe egyéb géneket juttatnak be (ezek nagyon sok félék lehetnek, ugyanabból, vagy más fajból származó géneket ültetnek be,  sokszor egyéb élő szervezeből valók). Sokat vitatott téma ez. Amire nem lehet egyértelmű választ adni, mert olyan sokrétű kérdéseket vet fel. Akit a téma érdekel szívesen ajánlom neki a Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ című könyvet. Nem egy túl friss könyv, de átfogóan beszél a témában a gyökereitől kezdve közérthetően írja le. 

A nemesítési eljárások sokszor vitattot kédrdése, hogy a genetikai sokszínűség megőrzése végett jó e klonozni, ezáltal kiválasztani bizonyos tulajdonságokat és ezeket nagy mennyiségben felszaporítani.  A mai dísznövény előállítás szinte 100%-a ezekre az eljárásokra épül. Ami jó dolog, hogy viszonylag sok génbank van ami őrzi régebbi fajták egyéb tulajdonságait is amihez a nemesítők vissza tudnak nyúlni, így ha szükséges elérhetőek ezek is. 

Egyébként bátran vessünk el magokat, csak ne csalódjuk, ha nem az kel ki belőle, mint  amire számítottunk. :-)