Hagymalégy
Az utóbbi években rendszeresen károsít a hagymalégy lárvája.
Az utóbbi években rendszeresen károsít a hagymalégy lárvája.
A fenyő szövődarázs lárvái fenyőkön elsősorban a hosszú tűs (selyem fenyő félék, erdei fenyő, fekete fenyő) fenyőféléken károsítanak.
Nem csak a neve szép, hanem a kártétele is figyelemfelkeltő ennek a hazánkban újonnan megjelent erdészeti kártevőnek. Olyannyira váratlanul tűnt fel a tarrágások révén Európa egyes szilállományaiban, hogy angol és magyar elnevezésünk is csak 2010 óta van rá.
Júniusban nézzük át a kertjeinket, mert ekkor még a károsító lárva alakban van. A helyhez kötött lárvák ellen könnyebb védekezni. A kifejlett példányok, amik nem helyhez kötöttek, és nagy távolságokra repül,vagy viszi el a légáramlat. A repülő alakok ellen már reménytelen a permetezés.
Az őszibarack hajtásvégi száradása a Barackmoly, és a Keleti gyümölcsmoly lárvakártételének a következménye. Mindkét károsító első lárva nemzedéke a hajtásokban fejlődik ki.
Az egyik legkorábban érő gyümölcsünket, a cseresznyét a cseresznyelégy veszélyezteti. Ma már a cseresznyelégynek két faja is károsít Magyarországon, az európai cseresznyelégy, mely honos volt Magyarországon és a behurcolt amerikai keleti cseresznyelégy melynek a betelepedését 2003-ban írták le.
Cickány (Soricidae): Eszmei értéke 2000 Ft.Külleme: A testhossz 65-90 mm, a farkhossz 30-39 mm, a testtömeg 5-12 g. A feltűnően fejlett fülkagylót a bunda nem rejti el. A bunda színezete a hátoldalon barna, a haloldalon pedig világosszürke. A has és a hátoldal színezete élesen elválik egymástól. Hosszú meggyúlt orra, kis szemei vannak.